Állatmintát hordani egyszerűen nem fair. Elmagyarázom, miért

A tavaszi divat egyik legfontosabb, legstílusosabb, must-have motívuma a leopárdminta. Minden második blúzon, sálon, leggingen ez köszön vissza.

És akkor még nem beszéltünk a zebramintás kabátról.

forrás: Getty Images

Camilla Alves zebramintás kabátban, mellette férje, Matthew McConaughey színész

Meg a kígyóbőr hatású zakóról.

Amikor először tapasztaltam, valamikor a 2000-es évek elején, hogy visszajött az állatminta a divatba, még nem vettem túl komolyan. Aztán ki lett mondva az is, hogy óvatosan kell bánni az állatmintával, mert tetőtől talpig párducban feszíteni mégiscsak ízléstelen. De mostanra szemlátomást minden gátlás szertefoszlott. Tigrisminta, zebraminta, bociminta (nem vicc!), az ingerküszöbök emelkednek, egy visszafogott öv vagy táska már nem elég, lassan leopárdmintás miniruha dukál mindenkinek ocelotmintás kardigánnal, vagy észre sem veszik, micsoda bohém eleganciába öltöztünk.

Na de miért?

A legtöbb barátnőmnek van állatmintás cucca. Ha más nem, legalább egy pénztárca vagy egy pulcsi leopárdmintás könyökvédővel. Úgyhogy rendesen ki is szoktak akadni, amikor előhozakodom ezzel, mondván, hogy ők bizony nem fogják kihajítani a kedvenc gepárdfoltos sáljukat a kedvemért. Nem mintha ezt várnám tőlük… Most elővezetem, mik a leggyakoribb felszólamlások, amiket az állatminta-bojkottomra kapok és hogyan szoktam érvelni ezekkel szemben:

1. A nercbunda tényleg szemétség, de hát végtére is pont arra van a műszőrme, hogy kiváltsa a valódit.

A mondat első felével egyetértünk; ma már minden magára valamit adó emberi lény hanyagolja az állatszőrt. A szintetikus változata azonban nem vonz sokkal jobban. Ki lehet kergetni a világból egy olyan kabáttal, ami úgy néznek ki, mintha párduc bőréből készült volna. Nekem azt üzeni: „sajnos nem volt pénzem igazi párducbundára, ezért inkább utánzatot vettem helyette”. Valahogy nem tudok ilyen jóindulatú lenni ezen a területen. Nem megy.

forrás: pexels.com

2. A leopárdminta szép. Egyszerűen gyönyörű. Neked nem tetszik?

Dehogynem. A tigris-, zsiráf-, kígyóminta ugyanígy. Csak ezeknek az állatfajoknak a jelentős része a sebezhető kategóriába tartozik a veszélyeztetettségi skálán. Ezért ezeknek a mintáknak a viselését, amelyek úgy festenek, mintha a valaki a leopárd/tigris/krokodil bőrét hordaná, egyszerűen nem találom viccesnek vagy jópofának. Vagy stílusosnak. Ha politikai korrektségi aggályokat vet fel egy fehér edzőcipő, amelyet állítólag a fekete polgárjogi mozgalomra emlékezve „dobtak piacra”, akkor a leopárdminta is emlékeztethet arra, hogy hány tízezer párducnak kellett feláldozni az életét a divat oltárán. (Nem, nem „kellett”. Semmi ilyesmit nem kell, soha.)

3. A leopárdmintás kabát nem valódi leopárdból készült, viszont a bőrdzseki valódi marhabőrből. Namost azzal mi van?

A felvetés jogos. Semmivel sem stílusosabb az, aki a tehén lenyúzott, kicserzett bőrét ölti magára, mint az, aki egy kőolajszármazékokból készült táskát lóbál a kezében, amelyet történetesen 100%-ig fake kígyóbőr minták díszítenek. Éppen ezért nem is hordok bőrkabátot. A fél világot felkutattam egy pénztárcáért, amely poliészterrel vegyes textilből készült – ez sem nem tökéletes, de legalább tartós és vegán megoldás. Az egyetlen övem bicikli-gumiabroncsból van. Nekem semmi sem nehezebb, mint cipőt vásárolni: a szintetikus anyagok nem tesznek túl jót a környezetnek, a vegán bőr pedig még nem igazán nyert teret itthon.

forrás: pinterest

Az utóiratban jön a slusszpoén: nemrég szembesültem azzal, hogy az új szemüvegkeretem, bár műanyagból készült, a mintázata teknőcpáncél hatású. Úgy látszik, ezen a téren nem vagyok elég művelt. Ennyit rólam.

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!