Van kiút az evés rabságából

„Ó, a tiltott kaják szirénéneke! Mindannyian ismerjük. Amikor úgy érezzük, hogy semmi nem jó, az ételekben keresünk vigaszt. De amikor az elpusztított sütinek már a papírját is elhajítottuk, vajon akkor mi marad?”
Az étel napjaink kultúrájában szinte szitokszóvá vált. Valahányszor a közelébe kerülünk, többségünkön szégyenérzet, bűntudat és kellemetlen érzés lesz úrrá. Amikor eszünk, különösen, ha sokat eszünk, vagy olyasmit, amiről tudjuk, hogy nem tesz jót nekünk, hajlamosak vagyunk arra, hogy befaljuk az ételt, mintha valami szükséges rosszat fogyasztanánk el, amin olyan gyorsan kell átesni, ahogy csak lehet.

Mi lenne, ha megengednénk magunknak, hogy lelassuljunk? Mi lenne, ha az étkezésünk tudatossá válna, és ténylegesen megízlelnénk – és élveznénk – minden egyes falatot, amelyet a szánkba veszünk? Olyan kérdések ezek, amelyeket föl kell tennünk magunknak az ételhez való kapcsolatunkról, ha radikális változást szeretnénk elérni az étkezés mikéntjéhez való viszonyunkban.

forrás: Christa Meola

Szerző: Alexandra Jamieson táplálkozási szakértő

De ez még nem minden. Más vágyainkkal is szembe kell néznünk. Ilyen az értelmes munka, a felszabadító játék, a kielégítő szex, a barátság, az intellektuális kihívások és a pihenés iránti vágy. Amikor egy kézműves fagylalt vagy egy érzéki kávéköltemény csábításával küzdünk, nem foglalkozunk azzal, hogyan érezzük magunkat valójában. A sóvárgás mögé nagyon könnyű elrejtőzni, mert távol tart bennünket attól a képességünktől, amellyel az azonnali kielégülés mögé láthatnánk. Olyan szokásokban tart benne, amelyek lenyomnak és megakadályozzák, hogy önmagunkkal kapcsolatba kerüljünk.

De vajon mi történik akkor, ha odafigyelünk a sóvárgásainkra? Mi történik, ha megtanuljuk föltenni magunknak ezt a kérdést, mielőtt megadnánk magunkat: Pontosan mit is akarunk? számos olyan módszert fedezünk föl, amelynek révén örömmel élhetünk a testünkben, mégpedig az éppen aktuális formájában. Ideje kiderítenünk, melyek a valódi vágyaink.

Hogy tetszett a cikk?

Egynek jó.

Nice job!

Imádom!